TÖRTÉNET

A Sarplaninac Baráti Kör Kennelekhez, immár 3 kennel tartozik:

  • Kisbéri Szürke Farkas Kennel
  • Római Mandula Kennel
  • Titov Kincse Kennel

Elkötelezettek vagyunk a fajta iránt, fontos számunkra a sarplaninac egészsége, arányos felépítése, mozgása, külső és belső tulajdonságainak megőrzése.

Hosszú évek óta foglalkozunk a sarplaninaccal, bejártuk a környező országokat,  látogatóként, vagy kiállítóként,  rengeteg tapasztalatot szereztünk, és kiváló eredményeket értünk el – kiállítóként.

Szerettük volna megérteni  ezt a juhászkutyát, miért tartják, mire használják, hogyan viselkedik eredeti környezetében.

Korábban, szerb tenyésztőkkel beszélve hallgattunk történeteket, néztünk filmeket a Sar Planina -ról, arról a  hegyről amiről a nevét kapta a fajta, olvastunk pásztorokról, kutyáikról. Vágytunk arra, hogy egyszer eljussunk arra a helyre, amely a legszebb, legjobb kutyák bölcsője, és hogy megnézhessük a farkas ölőt – sarplaninac, deltari ilir, sarplaninai juhász, ilyrian sheepdog, többféle elnevezés létezik – a HEGYEN.

Így sikerült eljutni  – ötször visszatérve – Koszovóba. Találkoztunk sok tenyésztővel, pásztorral, a Koszovói Kennel Klub  vezetőivel. Volt szerencsénk részt venni egy fajta alapító kiállításon, a SMOTRÁN, ahol a Deltari Ilir színe java bemutatkozott. Meghallgattuk az idős pásztor előadását a régi híres sarplaninacokról.

A Deltari Ilir egy önálló fajta kíván lenni, a koszovóiak akarata szerint, miután Jugoszlávia felbomlása után Szerbia és Macedónia lett a sarplaninac fajta adó országa. A Sar-Planina hegység, pedig részben Koszovóhoz tartozik.

Folyamatosan járjuk azokat a helyeket, ahol sok sarplaninai juhászkutyát láthatunk. Látogatjuk Boszniát, Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot, Montenegrót.

Hatalmas élmény 6-8 sarplaninai juhászkutyát a  nyáj mellett látni, amint őrzik, kísérik a juhokat, kecskéket, a patakokkal átszelt dombokon, hegyeken.

Fontosnak tartjuk a kiállításokat és a tenyészszemléket, ahol megmérettetik a sarplaninac, és ahol a standard által leírtakat kell vizsgálnia a bírónak. Ez ad keretet a tenyésztésnek.

Másrészt szeretjük azt a fajta kutyázást, ami civilizált világunk szorító szabályai helyett másként mutatja be a juhászkutyákat. Városi körülmények között egyre nehezebben őrizhetők meg a juhászkutyák eredeti tulajdonságai. Tovább ront a helyzeten a kiállítási kutyákkal szemben támasztott olyan elvárások, amelyek nem a fajta tulajdonságainak megőrzését támogatják. Ilyen pl. hogy kizárhatók a kiállítási körből azok a kutyák, amelyek egymásra morognak.

Szeretjük azt a kutyát, amely autentikus környezetében, szabadon, megküzdve az időjárási viszontagságokkal, önálló döntéseket hozva végzi a dolgát a pásztor mellett. Ez biztosíthatja azt, hogy a sarplaninac, és más juhászkutyák, több ezer év után is hasznos társai maradhassanak az embernek.

Genetikai hátteret ad nekünk is, akik nem ebben a környezetben képzelik el a kutyával való együttélést.

Eljárunk előadásokra, ahol a  pásztorkutyás közösségek, “megszállott” kutyások tapasztalatait meghallgatjuk, megnézzük filmes prezentációjukat.

Ennek keretében a  Sarlaninac Baráti Kör is meghívást kapott, így Csapó Zsolt (Akela Népe Kennel), és Bodnár Gyula (Római Mandula Kennel) mutatták be az “Az autentikus sarplaninac nyomában – Koszovó” című előadásukat, a gödöllői Szent István Egyetemen, amelyről videofilm is készült, és amit honlapunkon megtekinthetnek.

2014. 02.